Az KIM kiadta az első patchet a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelethez. A módosítás első ránézésre jellegtelen, bugfix-eket tartalmaz, a korábbi kormányzati megnyilatkozásokhoz képest azonban konstruktív, előremutató, a szakmai követelményeket tiszteletben tartó, de néhol sajnos végiggondolatlan módosítás született.
A cikk első részét itt, második részét itt, harmadik részét itt olvashatják.
NEGYEDIK RÉSZ
A jogszabály melléklete
49. A melléklet tartalmi követelményei
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
127. § (1) Jogszabály tervezetében mellékletet akkor kell alkotni, ha a jogszabályban rögzíteni kívánt szabályozási tartalom - annak speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt - nem fejezhető ki átláthatóan a jogszabály tervezetének a szakaszaiban. (2) A jogszabály tervezetében melléklet úgy alkotható, hogy a jogszabály tervezetének valamely szakasza a melléklet szerinti szabályozási tartalom megjelölésével hivatkozik a mellékletre. (3) A melléklet nem tartalmazhat a) a (2) bekezdés szerint meghatározott szabályozási tartalomba nem tartozó, vagy b) a jogszabály szakaszaiban meghatározható szabályt. (4) Táblázatot és a 132. § szerinti idézetet a jogszabály melléklete tartalmazhat. | A kiegészítés technikai jellegű. Lásd 129. §. | A Jszr. 129. § szükségtelenül bemerevíti a melléklet belső szerkezetét, a hatályos Jszr.-ben meghatározott – a mellékletekre vonatkozó – tagolás általában célszerű, de kötelezővé tétele nem indokolt. |
50. A melléklet megjelölése
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
129. § [(1) A melléklet több szinten tagolható. (2) A melléklet tagolása során az első szint pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységeket, minden további szint pedig az előző szintnek az adott szerkezeti egységeket tartalmazó szerkezeti egységének a megjelöléséhez szóköz nélkül kapcsolt pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységekből áll. (3) A melléklet szerkezeti egységeire merev hivatkozással a szerkezeti egység megjelölésével, az azt tartalmazó magasabb szintű szerkezeti egységek megjelölése nélkül, pontként kell hivatkozni. (4) A melléklet a ponton belül a) táblázatot vagy b) idézetet tartalmazhat. (5) A táblázatot vagy idézetet tartalmazó pont további pontokra nem tagolható. (6) Merev hivatkozásban a melléklet pontjára a pont megjelölését követően a „pont” kifejezéssel kell hivatkozni.] | A továbbiakban a jogszabálytervezet mellékletében nagyobb szabadságot élvez a kodifikátor a szerkezeti egységek megjelölése tekintetében. Mivel a dereguláció kifejezetten csak a 129. §-ra vonatkozik, a Jszr. hatályban maradó rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a pontokra tagolás szinte megkerülhetetlen a melléklet esetében, a továbbiakban is csak ponton belül lehet ugyanis - táblázat [vö. Jszr. 130. § (4) bekezdés, 131. § (1) bekezdés a) pont], - idézetet [vö. 132. § (3) bekezdés]. A pontok megjelölése ugyanakkor a kodifikátor belátásán, művészi szabadságán múlik, mint ahogy módosítás esetén pedig a módosító jogszabályt előkészítő kodifikátor művész szabadságán. Sajnos a szabályozás megengedi a nem egyértelműen hivatkozható pontok (például gondolatjel) alkalmazását, amely végső soron a mellékletek áttekinthetetlenségéhez, hivatkozhatatlanságához, illetve ezáltal módosítatlanságához (vagy hibás és végre nem hajtható módosításához) vezethet. | A Jszr. 129. § szükségtelenül bemerevíti a melléklet belső szerkezetét, a hatályos Jszr.-ben meghatározott – a mellékletekre vonatkozó – tagolás általában célszerű, de kötelezővé tétele nem indokolt. |
XIX. Fejezet
A technikai dereguláció
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
[XIX. Fejezet A technikai dereguláció 141. § (1) A jogszabály tervezetében rendelkezni kell a jogszabály megalkotásakor előre látható időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről. (2) A módosító jogszabály tervezetében a hatályon kívül helyező rendelkezések között rendelkezni kell a módosítani kívánt jogszabály végrehajtottá vált rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. (3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján hatályon kívül kell helyezni a) a jogszabály hatályba lépett módosító rendelkezéseit, b) a jogszabály hatályba lépett hatályon kívül helyező rendelkezéseit, c) a jogszabály olyan hatályba nem lépésről rendelkező rendelkezéseit, amelyek a hatálybalépés korábbi időpontjának elteltével végrehajtottá váltak, d) a jogszabály végrehajtott átmeneti rendelkezéseit, e) a jogszabály meghatározott időre szóló rendelkezéseit, f) az európai uniós követelményekre való utalást, ha a jogszabály valamennyi olyan rendelkezése, amely a hivatkozott uniós jogi aktus átültetését vagy végrehajtását szolgálta, végrehajtottá vált vagy hatályát vesztette. (4) Ha egy jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá válik, rendelkezni kell a jogszabálynak az utoljára végrehajtottá váló rendelkezés végrehajtottá válását követő napon történő hatályvesztéséről. (5) A jogszabály ismert időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről az utolsó ismert időpontban végrehajtottá váló rendelkezés végrehajtottá válását követő nappal kell rendelkezni. 142. § Jogszabály és jogszabályi rendelkezés alkotmánybírósági megsemmisítése és hatályvesztése esetén a jogszabályra vagy a jogszabályi rendelkezésre hivatkozó rendelkezéseket módosítani kell, vagy hatályon kívül kell helyezni. 143. § A kizárólag technikai deregulációt megvalósító jogszabály címe tartalmazza a hatályon kívül helyezéssel érintett jogszabályra való általános hivatkozást, valamint, ha a technikai deregulációs jogszabály nem csak egész jogszabályokat helyez hatályon kívül, az erre való utalást.] | A továbbiakban tehát – legalábbis az új jogalkotási törvény hatálybalépéséig – a folyamatba épített, vagyis a jogrendszer öntisztítására irányuló deregulációs technika megszűnik. Előremutató, hogy az új jogalkotási törvényjavaslat 12. § (2) bekezdése az eddiginél jobb, a jogalkotási törvény erejénél fogva történő folyamatba épített deregulációt valósítana meg. Ennek lényege, hogy azok a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések, amelyek sorsukat beteljesítették, ex lege hatályukat vesztik. Kérdés ugyanakkor: Mi történik a nem módosító vagy hatályon kívül helyező tartalmú, de egy adott időpontban előre láthatóan végrehajtottá váló rendelkezésekkel, például az átmeneti rendelkezésekkel, a hatályba nem lépést kimondó rendelkezésekkel, a határozott időre szóló jogszabályokkal és azok rendelkezéseivel, valamint a módosító jogszabályok jogharmonizációs klauzuláival? Bár az új jogalkotási törvényjavaslat 11. alcíme kifejezetten rendelkezik az utólagos – helytelenül tartalmi – dereguláció kötelezettségéről, ám annak határidejét nem határozza meg. Ugyancsak nem szól sem az új törvényjavaslat sem a rendelet tervezetéhez fűzött indokolás a hátralévő két hónapban a jogrendszerbe kerülő, és előre láthatóan végrehajtottá váló rendelkezések technikai deregulációjáról. Csak reménykedni lehet benne, hogy a deregulációért első helyen felelős igazságügyi tárca az eddigi lelkesedéssel tartja rajta a szemét a végrehajtott rendelkezéseken. | A Jszr. 118. § (2) bekezdés és a 141-143. § deregulációra vonatkozó szabályokat tartalmaz. A dereguláció, és különösen a folyamatba épített technikai dereguláció rendszerének felülvizsgálatára az új jogalkotási törvény előkészítésével összhangban kell sort keríteni. |
