HTML

Változtak a jogszabályszerkesztés szabályai III. - Módosítás és hatályon kívül helyezés

2010.10.28. 16:12 alászolgája

Az KIM kiadta az első patchet a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelethez. A módosítás első ránézésre jellegtelen, bugfix-eket tartalmaz, a korábbi kormányzati megnyilatkozásokhoz képest azonban konstruktív, előremutató, a szakmai követelményeket tiszteletben tartó, de néhol sajnos végiggondolatlan módosítás született.

A cikk első részét itt, második részét itt, negyedik részét itt olvashatja.

 

XIV. Fejezet

A jogszabály módosító rendelkezései

38. A módosító rendelkezés fogalma, fajtái és a módosító rendelkezésekre vonatkozó közös szabályok

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

100. § (1) A módosító jogszabály kivételével jogszabály tervezetében a jogszabály vagy más jogszabály szövegét - a hatályon kívül helyezés kivételével - megváltoztatni csak a záró rendelkezésekben foglalt módosító rendelkezéssel lehet.

(2) Jogszabály kizárólag

a) szerkezeti egysége valamely hatályos szövegrésze helyébe lépő szöveg megállapításával (a továbbiakban: szövegcserés módosítás),

b) a hatályos szerkezeti egysége helyébe lépő szerkezeti egység szövegének megállapításával , illetve a hatályos szerkezeti egységében foglalt mondat helyébe lépő mondat szövegének megállapításával (a továbbiakban: újraszabályozás),

c) új szerkezeti egységgel való kiegészítésével, illetve hatályos szerkezeti egysége új mondattal való kiegészítésével (a továbbiakban: kiegészítés), vagy

d) még hatályba nem lépett szerkezeti egysége eltérő szöveggel történő hatályba[ ]léptetésével

módosítható.

A továbbiakban lehetőség nyílik nem csupán szerkezeti egységek, hanem mondatok „kicserélésére”, hatályon kívül helyezésére, valamint szerkezeti egységek mondatokkal való kiegészítésére [vö. Jszr. 121. § (4) bekezdés].

Az egy bekezdésen belüli mondatok számára vonatkozó korlátok és a mondatok módosítása és deregulációja tilalmának feloldása együttesen komoly kodifikációs veszélyforrást jelent. A jogszabályon belüli mondatokra való hivatkozáshoz ugyanis számolni kell (például ötödik mondata); ha ezt a kodifikátor elrontja, annak súlyos tartalmi következményei lehetnek (és sajnos a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy voltak is).

Ezen felül a módosítás nem ad választ arra a kérdésre, hogy milyen módon lehet egy szerkezeti egységet mondattal kiegészíteni. A szintén kodifikációs hibalehetőséget rejtő módosítás szamárvezető nélkül megsokszorozza ezt a rizikót.

Biztosan helytelen például:

„A … törvény 3. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:”

Kérdés ugyanis, hogy hol: Az elején, a végén vagy esetlen a harmadik és a negyedik mondat között?

A Jszr. 100. § (2) bekezdés módosításának a célja az, hogy lehetővé váljon önálló szerkezeti egységet nem alkotó mondat nem szövegcserés módosítása.

40. A szövegcserés módosító rendelkezés

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

105. § (1) Ha a módosítás szakasz vagy az annál alacsonyabb szintű szerkezeti egység szövegének kis terjedelmű megváltoztatására vonatkozik, szövegcserés módosítás alkalmazható.

(2) A szövegcserés módosítás a szerkezeti egység címére vagy szövegére vonatkozik.

(3) Nem módosítható szövegcserésen

a) [teljes mondatot vagy a szerkezeti egység címének egészét magában foglaló szövegrész,]

b) olyan szövegrész, amelynek valamely eleme valamely más elemét tartalmazó szerkezeti egységtől eltérő vagy azon belüli alacsonyabb szintű szerkezeti egységben található vagy

c) olyan rendelkezés, amely joghatás kiváltására már nem alkalmas.

(4) A szövegcserés módosítás - az alábbi sorrendben -

a) a kicserélendő szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozást a „-ban” vagy a „-ben” raggal,

b) névelőt követően a kicserélendő szövegrészt idézőjelek között,

c) a „szövegrész helyébe” szöveget,

d) névelőt követően az új szöveget idézőjelek között és

e) a „szöveg lép” szöveget

foglalja magában.

A továbbiakban (a mondatok szövegcserés módosíthatóságán túl) lehetőség nyílik az egyes szerkezeti egységes címeinek szövegcserés módosítással való teljes lecserélésére.

A korábbi kizáró szabály indoka az volt, hogy ha egy szerkezeti egység tartalma olyan szinten megváltozik, hogy az a címének módosítását teszi szükségessé, a cím módosítása helyett a szerkezeti egység újraszabályozása indokolt a szabályozás áttekinthetősége érdekében.

Kifejezetten erre a rendelkezésre vonatkozó indokolás nem található, de a Jszr. 100. § (2) bekezdésének módosításához írt indokolás nyilvánvalóan erre is vonatkozik.

41. A szerkezeti egységet újraszabályozó módosító rendelkezés

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

106. § (1) Újraszabályozni a megváltoztatni kívánt legalacsonyabb szintű szerkezeti egységet kell.

(2) Újraszabályozással kell módosítani

a) azt a szakaszt, bekezdést, pontot vagy alpontot, amelynek módosítása vált szükségessé, de szövegcserés módosítása nem lehetséges,

b) azt a szerkezeti egységet, amelynek terjedelméhez képest nagy terjedelmű módosítása vált szükségessé, és

c) azt a tovább már nem tagolt szerkezeti egységet, amelynek tagolása vagy szerkezeti egységgel való kiegészítése vált szükségessé.

(3) Hatálytalan szerkezeti egység nem szabályozható újra, ehelyett a 108. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Egyazon módosító rendelkezéssel kell az egymást közvetlenül követő, azonos időpontban módosuló,

a) egyazon magasabb szintű szerkezeti egységbe tartozó vagy

b) egyetlen magasabb szintű szerkezeti egységbe sem tartozó,

azonos szintű szerkezeti egységeket újraszabályozni.

(5) A magasabb szintű szerkezeti egység újraszabályozása kivételével, ha az újonnan megállapítandó azonos szintű szerkezeti egységeknél kevesebb azonos szintű szerkezeti egységet kellene megállapítani, az új szakaszok megállapítása mellett a fennmaradó szakaszokat hatályon kívül kell helyezni.

(6) A magasabb szintű szerkezeti egység újraszabályozása kivételével, ha az újraszabályozandó azonos szintű szerkezeti egységeknél több azonos szintű szerkezeti egységet kellene megállapítani, a hatályos szerkezeti egységek újraszabályozása mellett a jogszabályt új szakaszokkal kell kiegészíteni.

A módosítás nem eredményez változást, csupán jogszabályi szintre emeli a Jszr. indokolásában is szereplő kodifikációs megoldását a problémának.

A Jszr. 106. § (3) bekezdésének módosítása, egyértelműsíti, hogy a rendelkezés nem azt zárja ki, hogy egy hatályon kívül helyezett szerkezeti egységet újra szabályozási tartalom töltsön ki, csupán ennek módját határozza meg. Ennek megfelelően az érintett szerkezeti egységet nem újraszabályozni szükséges – hiszen nincs mit –, hanem azzal kiegészíteni szükséges a jogszabályt vagy szerkezeti egységet.

42. A kiegészítő módosító rendelkezés

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

108. § (1) Törvény – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – nem egészíthető ki új könyvvel. [Nem egészíthető ki

a) törvény új könyvvel,

b) jogszabály új résszel,

c) a jogszabály más jogszabályokban kötelezően alkalmazandó rövidítéséről szóló rendelkezés, a felhatalmazó rendelkezés, a jogharmonizációs záradék és az átmeneti rendelkezés kivételével a jogszabály záró rendelkezése új szerkezeti egységgel és

d) a tovább már nem tagolt szerkezeti egység új alacsonyabb szintű szerkezeti egységgel.]

A továbbiakban tehát bármely jogszabály kiegészíthető új részekkel, sőt, akár könyvekkel is, ha azt korábban deregulált könyv helyére illesztjük.

A részek tekintetében nyilvánvalóan vitatható az a korábbi rendelkezést alátámasztó álláspont, hogy egy részekre tagolt jogszabály esetében a részek szintjét érintő változás olyan tartalmi változást eredményez-e, ami újraszabályozást igényel. Könyvekre tagolt jogszabály esetében (ilyet a hazai jogrend jelenleg nem ismer, az Új Polgári Törvénykönyv lesz várhatóan ilyen) ugyanakkor sem a megengedő szabály, sem annak feltétele nem logikus. Már az is nagyon furcsán festene, ha a jogalkotó például a dologi jogot tárgyaló polgári törvénykönyvbeli könyvet hatályon kívül helyezné, az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy később ennek a helyére egy új könyvet illesztene be.

A módosítás azonban, indokolás nélkül lehetővé teszi a záró rendelkezések kiegészítését hatályba léptető rendelkezéssel, módosító rendelkezéssel vagy hatályba nem lépést kimondó rendelkezéssel. Ezek kodifikációs szempontból továbbra is helytelen megoldások.

Ugyancsak alapvetően helytelen megoldás a tovább már nem tagolt szerkezeti egység alacsonyabb szintű szerkezeti egységgel való kiegészítése:

-          a bekezdéseket nem tartalmazó szakasz bekezdéssel való kiegészítése a szakaszra vonatkozó összes merev hivatkozást felülvizsgálandóvá, sőt a legtöbb esetben hibássá teszi,

-          a pontokat nem tartalmazó bekezdések – újraszabályozás nélküli – kiegészítése pedig kodifikációtechnológiailag értelmesen nem kivitelezhető; ebből praktikusan a joghatás kiváltására alkalmatlan vagy a jogbiztonságot sértő módosítások következnek.

A jogalkotó azon érve pedig, hogy e kodifikációs technika megengedése nélkül olyan rendelkezések „nyílnak meg” amelyeket nem kíván feltétlenül vita tárgyává tenni, szintén két okból vitatható:

-          a Jszr. a korábbi gyakorlatot kiterjesztő, két egymást követő sorszámú szerkezeti egység közé új szerkezeti egység felvételét megengedő 109. §-a a problémák jelentős részére megoldást ad,

-          az új jogalkotási törvény tervezetéhez fűzött nagy ívű elképzelésekkel pedig – bár ez a mai napig következetes, bevett gyakorlat – nehezen fér össze annak a nyílt vállalása, hogy egyes rendelkezéseket a jogalkotó akár a közigazgatási, akár a társadalmi egyeztetés keretében el kíván rejteni.

A Jszr. 108. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja, valamint (5) bekezdése (ez utóbbit végül nem deregulálta a rendelet - a szerk.): A fejezettel való kiegészítést engedi a Jszr., a résszel való kiegészítést nem; holott az utóbbi ugyanúgy felmerülhet és kevésbé munkaigényes, mint egy jogszabály egészének újraszabályozása.

A tovább már nem tagolt szerkezeti egység – alacsonyabb szintű szerkezeti egységgel történő – kiegészítésének tilalma olyan szövegek módosítására is készteti a jogalkotót, melyet nem kívánna feltétlenül vita tárgyává tenni.

XV. Fejezet

A jogszabály hatályon kívül helyező rendelkezései

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

118. § (1) Jogszabály tervezetében jogszabály, jogszabály szerkezeti egysége vagy jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze - a hatályon kívül helyező jogszabály kivételével, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a záró rendelkezésekben foglalt hatályon kívül helyező rendelkezésekkel helyezhető hatályon kívül.

(2) [A jogszabály önmaga hatályvesztéséről a jogszabályt hatályba léptető rendelkezéssel egy mondatban rendelkezhet.]

A továbbiakban – mint az a Jszr. XIX. Fejezetének hatályon kívül helyezésénél látható – megszűnik, illetve átalakul a jogszabályok folyamatba épített technikai deregulációja. Erről részletesebben ott.

A Jszr. 118. § (2) bekezdés és a 141-143. § deregulációra vonatkozó szabályokat tartalmaz. A dereguláció, és különösen a folyamatba épített technikai dereguláció rendszerének felülvizsgálatára az új jogalkotási törvény előkészítésével összhangban kell sort keríteni.

47. A hatályon kívül helyező rendelkezés alkalmazása

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

121. § (1) A szerkezeti egység megjelölését - a szerkezeti egység egészének hatályon kívül helyezése nélkül - nem lehet hatályon kívül helyezni.

(2) Nem lehet egy adott szerkezeti egység minden alacsonyabb szintű szerkezeti egységét az adott szerkezeti egység egészének hatályon kívül helyezése nélkül hatályon kívül helyezni.

(3) A jogszabály egy adott szerkezeti egységének hatályon kívül helyezésekor a jogszabálynak azt a magasabb szintű szerkezeti egységét kell hatályon kívül helyezni, amely az adott szerkezeti egység hatályon kívül helyezése esetén egyetlen hatályos vagy később hatályba lépő szakaszt vagy bekezdést sem tartalmazna.

(4) Nem helyezhető hatályon kívül

a) [szövegrészként teljes mondat,]

b) a szerkezeti egység címének egészét magában foglaló szövegrész vagy

c) olyan szövegrész, amelynek valamely része valamely más részét tartalmazó szerkezeti egységtől eltérő vagy azon belüli alacsonyabb szintű szerkezeti egységben található.

A továbbiakban lehetőség nyílik a szerkezeti egységeken belüli mondatok deregulációjára. Lásd 100. §.

Kifejezetten erre a rendelkezésre vonatkozó indokolás nem található, de a Jszr. 100. § (2) bekezdésének módosításához írt indokolás nyilvánvalóan erre is vonatkozik.

 

A cikk első részét itt, második részét itt, negyedik részét itt olvashatja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kodifikacio.blog.hu/api/trackback/id/tr82403152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása