HTML

Kodifikáció

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Változtak a jogszabályszerkesztés szabályai II. - Pontok, preambulumok, rövidítések, felhatalmazások

2010.10.28. 16:13 alászolgája

 Az KIM kiadta az első patchet a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelethez. A módosítás első ránézésre jellegtelen, bugfix-eket tartalmaz, a korábbi kormányzati megnyilatkozásokhoz képest azonban konstruktív, előremutató, a szakmai követelményeket tiszteletben tartó, de néhol sajnos végiggondolatlan módosítás született.

Részletes elemzés II.

A cikk első részét itt, harmadik részét itt, negyedik részét itt olvashatja. 

 

20. A pont és az alpont

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

46. § (1) A szakaszt és a bekezdést pontokra kell tagolni, ha a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat [legalább háromelemű] felsorolást tartalmaz, a felsorolás bármely két eleme között azonos logikai kapcsolat áll fenn, és ez a jogszabály áttekinthetőségét elősegíti.

(2) Alpontokat akkor kell alkalmazni, ha

a) a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat olyan felsorolást tartalmaz, amelyben a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatra utaló különböző kötőszavak együttesen fordulnak elő, vagy

b) a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat olyan felsorolást tartalmaz, amelyben az (1) bekezdés alapján pontokat kell kialakítani, és legalább egy pont [legalább három, egymással azonos logikai kapcsolatban álló elemből] egymással azonos logikai kapcsolatban álló elemekből álló felsorolást tartalmaz.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a pontok között azonos logikai kapcsolatnak kell fennállnia, továbbá az egy pont alá tartozó alpontok között is azonos kapcsolatnak kell fennállnia.

(4) [A felsorolás akkor lehet kételemű, ha

a) az egyes pontok vagy alpontok eltérő időpontban lépnek hatályba,

b) a felsorolás sorrendiséget fejez ki, vagy

c) a felsorolás elemeinek a terjedelme vagy a hivatkozhatósága miatt az a jogszabály áttekinthetőségét elősegíti.]

A módosítás –a normagazdaságosság követelményeivel összhangban – deregulálja a felsorolás elemeinek pontokba sorolására vonatkozó túlbonyolított követelményrendszert. A módosítás azért nem jelent érdemi változást, mert a Jszr. 46. § (4) bekezdése szerinti kivételi kör eleve olyan tágan volt meghatározva, hogy a kodifikátor gyakorlatilag szabadon mérlegelhetett.

A Jszr. 46. § (2) bekezdés új b) pontja szerinti szabálynak az egymással azonos logikai kapcsolatban állásra vonatkozó követelménye kételemű felsorolásnál ugyan több értelmezést is felvet, de ez nem okozhat gyakorlati problémát.

A Jszr. 46. § (1), (2) és (4) bekezdés c) pontja – a pontok és alpontok számának meghatározása – indokolatlan korlátozást tartalmaz.

HARMADIK RÉSZ

A jogszabály logikai tagolása

21. A jogszabály logikai egységeinek sorrendje

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

50. § (1) A jogszabály tervezetének az elején fel kell tüntetni a jogszabály megjelölését.

(2) A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

a) preambulum,

b) bevezető rész,

c) általános rendelkezések,

d) részletes rendelkezések,

e) záró rendelkezések, ezen belül

ea) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete esetében felhatalmazó rendelkezések,

eb) hatályba léptető rendelkezések,

ec) [a jogszabály rövidítését megállapító rendelkezés,]

ed) átmeneti rendelkezések,

ee) a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések,

ef) módosító rendelkezések,

eg) hatályon kívül helyező rendelkezések,

eh) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.

Lásd XI. Fejezet.

Lásd XI. fejezet.

VI. Fejezet

A jogszabály normatív tartalommal nem rendelkező logikai egységei

22. A preambulum

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

51. § (1) Preambulum

a) az alkotmánymódosítás tervezetében,

b) a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében és

c) az Alkotmányban megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetében

alkalmazható.

(2) A preambulumban

a) ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint

b) rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.

(3) A preambulumot a törvénytervezet első szakasza előtt, szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.

(4) A preambulumban nem rögzíthető

a) a törvény részletes tartalma vagy

b) annak megállapítása, hogy a törvény valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja.

(5) Az alkotmánymódosítás-tervezet preambulumában utalni kell arra, hogy az akaratkijelentés során az Országgyűlés az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében eljárva mint [alkotmánymódosító] alkotmányozó hatalom jár el.

A továbbiakban az alkotmánymódosítás preambulumában nem az „alkotmánymódosító hatalom”, hanem az „alkotmányozó hatalom” szövegrészt kell szerepeltetni. Dogmatikai módosítás.

A Jszr. 51. § (5) bekezdése: az Alkotmány nem ismeri az „alkotmánymódosító hatalom” kifejezést, ilyen esetben is alkotmányozó hatalomként jár el az Országgyűlés.

23. A bevezető rész tartalma, a jogalkotás érvényességi kellékeinek feltüntetése

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

52. § (1) A rendelet tervezete bevezető részt tartalmaz.

(2) A bevezető rész

a) a jogszabály megalkotásához szükséges - az ebben az alcímben meghatározott - érvényességi kellékek felsorolását és

b) a jogalkotás aktusára utaló kifejezést

foglalja magában.

(3) A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben[, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével] alkotják meg.

A módosítás, mivel a bevezető rész megszövegezésére vonatkozó, a Jszr. mellékletében szereplő szövegezési mintákat nem érinti, nem szünteti meg azt a kötelezettséget, hogy a jogszabály érvényességi kellékeként megjelenő véleményezési jogosultságok teljesítését a jogszabály bevezető részében fel kell tüntetni. Ettől a továbbiakban el lehet térni akkor, ha a szabályozás célja másképp nem biztosítható.

Fel kell ugyanakkor hívni a figyelmet arra, hogy a Jszr. bármely hatályos szövegétől független kérdés az, hogy a jogszabályban rögzített véleményezési jog biztosítása érvényességi kellék-e vagy sem. A Jszr. módosítása tehát a vélemény kikérésének kötelezettségét semmilyen szempontból nem érintheti.

A Jszr. 52. § (3) bekezdése és 77. § (2) bekezdés b) pontja: a hatályos rendelkezések azoknak – a jogrendszerben tömegével előforduló – eseteknek az egyértelműsítését szolgálták, amelyekben a vélemény kikérése – a felhatalmazás elemeként – a jogszabály érvényességi kelléke. A véleményezési jogkör, mint érvényességi kellék léte azonban olyan tartalmi előkérdés, amelyet a jogforrási rendszer alkotmányos kereteinek felülvizsgálata során kell rendezni és legalább a jogalkotásról szóló törvény szintjén rögzíteni.

IX. Fejezet

A jogszabály felhatalmazó rendelkezései

30. A felhatalmazás jogosultja

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

75. § (1) A felhatalmazás jogosultjaként törvény tervezetében

a) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,

b) a Kormányt,

c) a Kormány egy vagy több tagját önállóan,

d) [legfeljebb három] több minisztert együttesen vagy

e) helyi önkormányzatot

lehet megjelölni.

(2) A valamennyi helyi önkormányzat számára adott felhatalmazó rendelkezésben a felhatalmazás jogosultjának megjelölése a „helyi önkormányzat képviselő-testülete”.

(3) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben több miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a minisztereket egymás után, feladatkörük szerinti ábécésorrendben kell felsorolni, és a felhatalmazó rendelkezés végén egyes számot kell használni.

(4) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben minden miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a felhatalmazás címzettjeit általánosan, többes számban kell megjelölni.

A továbbiakban bármennyi miniszter kaphat együttes rendelet megalkotására felhatalmazást törvény vagy kormányrendelet tervezetében. A most deregulált szabály azt a gyakorlatban nagyon nehezen kezelhető helyzetet kívánta megelőzni, amikor a kormánytagok fele vagy többsége alkot együttesen rendeletet. Ez ugyanis valamennyi miniszter aláírását kívánja meg, amely a központi közigazgatási gyakorlatban átlagosan miniszterenként 2-3 hetet vesz igénybe. A rendelkezés deregulációja természetesen nem jelenti azt, hogy például a jelenlegi igen kis számú miniszterek több mint felét igénylő együttes rendeleti felhatalmazás helyett helyesebb a Kormány számára felhatalmazást adni.

A Jszr. 75. § (1) bekezdés d) pont legfeljebb három miniszter együttes megjelölését teszi lehetővé a felhatalmazás jogosultjaként a törvény tervezetében, ezt az indokolatlan korlátot feloldja a tervezet.

XI. Fejezet

A jogszabály rövidítésének meghatározása

Egységes szerkezetű szöveg

Változás

Hivatalos indokolás

[XI. Fejezet

A jogszabály rövidítésének meghatározása

83. § (1) A kizárólag módosító, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, valamint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével a törvény és az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet záró rendelkezései között meg kell határozni - más jogszabályban pedig meg lehet határozni - a jogszabály megjelölésének más jogszabályban kötelezően alkalmazandó rövidítését.

(2) Két hatályos jogszabálynak nem lehet ugyanaz a rövidítése.

(3) Már hatálytalan jogszabály által használt rövidítést e § alkalmazásával jogszabály rövidítéseként akkor lehet meghatározni, ha

a) a korábbi jogszabályt felváltó jogszabály kívánja a korábbi rövidítést használni, vagy

b) ha egyetlen jogszabálynak sincs olyan hatályos rendelkezése, amely a korábbi rövidítésre hivatkozik.

(4) Ha a jogszabály tervezete olyan, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó jogszabályt módosít, amely nem tartalmazza a jogszabály rövidítését meghatározó rendelkezést, a jogszabály tervezetében a jogszabályt ilyen rendelkezéssel ki kell egészíteni.]

A továbbiakban az úgynevezett alapjogszabályokban – azaz a nem módosító, hatályon kívül helyező, illetve hatályba nem lépésről rendelkező törvényekben és eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendeletekben – nem kell megállapítani azok kötelezően alkalmazandó rövidítését. A módosítás azért nem jelent gyakorlati változást, mert a szabályokat a Jszr. hatálybalépését követően is csak elvétve alkalmazták.

A most hatályon kívül helyezett rendelkezések a különböző jogszabályokra alkalmazott azonos rövidítésekből eredő kodifikációs hibák megelőzését szolgálták volna. E ritka hibák következményei az eddigi gyakorlatban súlyosak voltak, de megfelelő odafigyeléssel a kötelezően alkalmazandó rövidítések nélkül is elkerülhetőek.

A Jszr. 83. §-ában foglalt szabálynak a korábbi gyakorlat tükrében nincs gyakorlati jelentősége, a módosító jogszabályok maguk rendszeresítettek rövidítést a módosító jogszabálynak, ez pedig csak az adott jogszabályra volt érvényes, zárt logikai rendszert alkotott.

 

A cikk első részét itt, harmadik részét itt, negyedik részét itt olvashatja. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kodifikacio.blog.hu/api/trackback/id/tr302403144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása