Az KIM kiadta az első patchet a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelethez. A módosítás első ránézésre jellegtelen, bugfix-eket tartalmaz, a korábbi kormányzati megnyilatkozásokhoz képest azonban konstruktív, előremutató, a szakmai követelményeket tiszteletben tartó, de néhol sajnos végiggondolatlan módosítás született.
A 2010. október 25-i Magyar Közlönyben kihirdették, és már tegnap 2010. október 26-án hatályba is lépett jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 11/2010. (X. 25.) KIM rendeletet.
A módosítás számos ponton érinti a kodifikációról szóló szabályozást, ugyanakkor annak alapjait és szerkezetét érintetlenül hagyja. A rendelet az azt előkészítő igazságügyi tárca indokolása szerint "rugalmasabbá teszi a jogszabályszerkesztés szabályait, csökkentve a jogszabály-előkészítők formális kötöttségeit, másrészt eldöntetlen tartalmi előkérdésektől függő szabályokat helyez hatályon kívül, harmadrészt pedig pontosító jellegű módosításokat tartalmaz".
A módosításból eredő változásokat az alábbiakban áttekinthető formában, elsősorban a vájtfülűek, a kodifikációs szakemberek és a kodifikáció iránt érdeklődők számára táblázatos formában mutatom be felhasználva a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelethez készült indokolást is.
A cikk második része itt, harmadik része itt, negyedik része itt olvasható.
I. Fejezet
A jogszabály tervezetének a megszövegezésére vonatkozó általános követelmények
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
2. § [Nem foglalható a jogszabály tervezetébe a jogszabálynak nem minősülő jogi aktusban is szabályozható normatartalom.] | A továbbiakban nem zárja ki jogszabály azt a helytelen kodifikációs gyakorlatot, amikor állami irányítás egyéb jogi eszközében megfelelő módon rendezhető rendelkezéseket jogszabályi szintre emel a kodifikátor. A most hatályon kívül helyezett szabály eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a jogszabályok felesleges devalválódását, és elkerülje a jogi szabályozást nem igénylő kérdésekben a folyamatos jogszabály-módosítási szükségletet. Ennek megfelelően jogszabályi rendelkezés hiányában is érdemes kerülni a jogszabályba nem tartozó szövegek jogszabályba emelését. | A Jszr. 2. § és 3. §-ában foglalt előírások általában indokoltak: a jogszabályok jövőre irányulnak, absztraktak, normatív tartalommal bírnak. Kivételesen előfordulnak azonban normatív tartalom nélküli, deklaratív vagy egyedi kérdéseket rendező jogszabályok, amelyek megalkotásának lehetőségét biztosítani kell. |
3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák. (2) A jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni. (3) [A jogszabály tervezetében - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem foglalható szakaszba normatív tartalom nélküli mondat.] | A továbbiakban nem zárja ki jogszabály azt a helytelen kodifikációs gyakorlatot, amely egyedi rendelkezéseket emelt be a jogszabályok tervezetébe. A most hatályon kívül helyezett szabály célja a jogszabályok leértékelődésének megakadályozása mellett az egyedi rendelkezések elleni jogorvoslat hiányából eredő alkotmányellenesség kiküszöbölése volt. Ennek megfelelően jogszabályi rendelkezés hiányában is érdemes kerülni a jogszabályba nem tartozó szövegek jogszabályba emelését. | |
6. § Nem vezethető be rövid megjelölés a) értelmező rendelkezésben értelmezett fogalomra, b) a jogszabály tervezetének és a jogszabály tervezete szerkezeti egységének a címében, a jogszabály tervezetének a preambulumában, [a bevezető részében,] vagy c) a már bevezetett rövid megjelölésnek az 5. § (3) bekezdése szerinti további rövid megjelölésére. | A továbbiakban bevezető részben is bevezethető – elsősorban a felhatalmazást adó, az egyetértési jogot biztosító vagy a feladatkört rögzítő törvényre vagy kormányrendeletre vonatkozó – rövid megjelölés. A most deregulált szabály indoka az volt, hogy a felhatalmazást, az egyetértési jogot, de legfőképp a feladatkört rögzítő jogszabály a bevezető részében ezekre hivatkozó jogszabály hatályossága alatt számos alkalommal megváltozhat. A bevezető rész ugyanakkor – helyesen – a most hatályba lépő módosítás után sem módosítható. Ennek viszont az a következménye, hogy a bevezető részben bevezetett rövid megjelölés helyett a jogszabály szakaszaiban kell új rövid megjelölést alkalmazni, és végigvezetni, amely óhatatlanul kodifikációs hibák veszélyét hordozza. | A hivatalos indokolás nem szól róla. |
II. Fejezet
A jogszabály tervezetének a megjelölése, a megalkotott jogszabály megjelölése a jogszabály kihirdetése során
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
9. § (1) [Az Alkotmány megjelölése annak kihirdetése során „A Magyar Köztársaság Alkotmánya”.] (2) [Az Alkotmány módosításának megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben - a) az „Az Alkotmány” kifejezést, b) az alkotmánymódosítás kihirdetésének évét, hónapját és napját „-i” képzős szerkezettel, valamint c) a „módosítása” kifejezést foglalja magában.] | A továbbiakban az Alkotmány és az alkotmánymódosítások megjelölése tekintetében nem tartalmaz rendelkezést a Jszr. Ennek megfelelően az azt előkészítő kodifikátor és a Magyar Közlöny szerkesztője kezét jogszabályi rendelkezés e kérdésben nem köti. A közjogi hagyomány, valamint a Jszr.-rel ellentétes legújabb gyakorlat az alkotmánymódosítás és annak megjelölése tekintetében a törvények megjelölését (a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló .... évi …. törvény) követi. Külön szabályozás hiányában ugyanakkor a már kihirdetett alkotmánymódosításokra való jogszabályi hivatkozásnak a Magyar Közlönyben megjelent megjelölést kell követnie. | A Jszr.-nek az Alkotmány módosításának megjelölésére vonatkozó 9. § (1) és (2) bekezdése azt az elvi előkérdést veti fel, hogy az Alkotmány formailag törvény-e. E dogmatikai kérdés rendeletben nem szabályozható. |
21. § (1) Merev hivatkozásban a Magyar Köztársaság Alkotmányának a megjelölése „az Alkotmány”. (2) [Merev hivatkozásban az alkotmánymódosítás megjelölése a 9. § (2) bekezdésében meghatározottakat foglalja magában.] |
III. Fejezet
Hivatkozások a jogszabályban
7. A merev hivatkozás
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
20. § (1) A hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás nem hivatkozhat a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységre. | A továbbiakban jogszabály nem zárja ki a jogszabály tervezetében való merev hátrautalás helytelen gyakorlatát. A most hatályon kívül helyezett rendelkezés célja a jogszabály logikus felépítésére való törekvés volt, hiszen könnyen belátható, hogy a jogszabály logikus felépítését megtöri, az értelmezést és a jogszabály szövegének olvasását nehézkessé teszi, ha a magasabb sorszámú szerkezeti egység a jogszabály egy – csak „előrelapozással” kikereshető – magasabb sorszámú szerkezeti egységére hivatkozik. Alacsonyabb sorszámú szerkezeti egységre történő hivatkozás esetén e probléma nem áll fenn, hiszen az alacsonyabb sorszámú szerkezeti egységet az olvasó már a hivatkozás előtt megismerte. Ugyancsak nem áll fenn ez a probléma a szakaszon belüli hivatkozások esetében, a tárgyalt rendelkezés ezért is említi csak a bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egységeket. | A hivatalos indokolás nem szól róla. |
(2) Ha a merev hivatkozás szakasznál alacsonyabb szintű szerkezeti egységre vonatkozik - a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás kivételével -, a hivatkozott szerkezeti egységen túl - a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységek kivételével - meg kell jelölni minden magasabb szintű szerkezeti egységet is. | ||
(3) [Csak akkor lehet merev hivatkozással hivatkozni a jogszabály tervezetének bekezdésnél magasabb szintű későbbi szerkezeti egységére, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.] | ||
21. § (1) Merev hivatkozásban a Magyar Köztársaság Alkotmányának a megjelölése „az Alkotmány”. (2) [Merev hivatkozásban az alkotmánymódosítás megjelölése a 9. § (2) bekezdésében meghatározottakat foglalja magában.] | Lásd 9. § |
12. Hivatkozás nemzetközi szerződésre, az Európai Unió jogi aktusára vagy egyéb uniós jogforrásra
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
27. § (1) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett és a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződéssel módosított, az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés a) megjelölése: „az Európai Unió működéséről szóló szerződés”, b) rövid megjelölése: „EUMSZ”. (2) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett és a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződéssel módosított, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés a) megjelölése: „az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés”, b) rövid megjelölése: „EAKSZ”. (3) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett és a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződéssel módosított, az Európai Unióról szóló szerződés a) megjelölése: „az Európai Unióról szóló szerződés”, b) rövid megjelölése: „EUSZ”. | A módosításnak gyakorlati következménye nincsen, legfeljebb a jogalkalmazó tájékoztatását szolgálja. | A Jszr. 27. § (1) és (3) bekezdésének pontosítása arra figyelemmel indokolt, hogy a Lisszaboni Szerződés a korábbi európai uniós alapszerződéseket módosította. |
MÁSODIK RÉSZ
A jogszabály formai tagolása
IV. Fejezet
A jogszabály formai tagolásának lehetőségei és módja
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
36. § (1) A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. (2) Jogszabály tervezetében alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében: a) az alpont, b) a pont, c) a bekezdés, d) a szakasz, e) az alcím, f) a fejezet, g) a rész és h) a könyv. (3) A jogszabály alapegysége a szakasz. A jogszabály tervezetének tagolása során szakasznál magasabb szintű szerkezeti egység akkor alakítható ki, ha az alacsonyabb szintű szerkezeti egységek alkalmazásával a jogszabály áttekinthetősége nem biztosítható. | A módosításnak gyakorlati következménye nincsen. A tankönyvi megfogalmazású, normatív tartalom nélküli kijelentés a Jszr. korábban hatályos rendelkezéseiből is levezethető volt. | A Jszr. 36. § (3) bekezdés módosítása – a jelenlegi normatartalom fenntartása mellett – egyértelművé teszi, hogy a jogszabály alapegysége a szakasz – ennek tagolása, illetve rendszerezése érdekében lehet alkalmazni a szakasznál alacsonyabb, illetve magasabb szintű szerkezeti egységeket. |
V. Fejezet
A jogszabály szerkezeti egységei
19. A bekezdés
Egységes szerkezetű szöveg | Változás | Hivatalos indokolás |
44. § (1) [A szakasz legfeljebb hat - módosítása esetén legfeljebb kilenc - bekezdést tartalmazhat.] (2) [Egy bekezdés legfeljebb három mondatból állhat.] (3) Egy szakasz bekezdéseibe az egymással szorosan összefüggő szabályokat kell foglalni. (4) A bekezdéseket szakaszonként újrakezdődően, egy-egy szakaszon belül pozitív egész számokból képzett, zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni. (5) Bekezdések alkalmazása esetén egy szakaszon belül valamennyi mondatnak teljes terjedelmében valamely bekezdésbe kell tartoznia. (6) Az (1)-(3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem biztosítható. | A továbbiakban nincs számszerű megkötés az egy szakaszon belül alkalmazható bekezdések, valamint az egy bekezdésen belül alkalmazható mondatot száma tekintetében. A szabályok hatályon kívül helyezése ugyanakkor nem szünteti meg a kodifikátor felelősségét az áttekinthető, logikusan felépített jogszabályszerkesztésért. Ennek megfelelően továbbra is helytelenek a többtíz féloldalas bekezdést tartalmazó szakaszok, hiszen ezek gyakorlata sérti a jogbiztonság követelményét. Emellett a megfelelő tagolás a kodifikátor saját jól felfogott érdeke is, hiszen a nyolcmondatos bekezdésen belüli hivatkozás vagy kivitelezhetetlen, vagy pedig igen komoly hibaforrást jelent. | A Jszr. 44. § (1) és (2) bekezdése túlzott kötöttséget jelenhet a jogszabály-szerkesztési eljárás során. |
A cikk második része itt, harmadik része itt, negyedik része itt olvasható.
